Still life

Épp akartam írni, hogy ismerőseim is hosszú ideig szüneteltetik a blogolást, de örömmel látom, hogy vannak új postok a vizsgaidőszak végén, a tantárgyfelvételen túl.



Idén sem buktam semmiből, a tantárgyfelvétel is simán lezajlott (aznap már 6 órakor felkeltem), nem volt gondom az ETR-rel sem. Ezek a dolgok már messze állnak tőlem, könnyen viccelek velük. Mindazonáltal a sors (most nem rád gondolok, Viki) utolér, márcsak azértis, mert tanári pályára emlékeztető dolgok vesznek körül: táblák.



Csak attól félek, hogy egyszer csak bekartonozom magam a szellemi hontalanság hangszigetelt szobájába, és elsorvasztom az agyam.



Addig is még próbálom karbantartani, amim maradt: a szakdolgozathoz olvasgatok keveset, oroszt és lengyelt tanulok, könyvet hallgatok, valamint álmodozva képzelem, hogy szép az élet. Legalább olyan szép, mint a CREO lengyel tolmácsa.