2011. június 2., csütörtök
HIÁBAVALÓSÁG
Az évek jönnek, mennek, és én elmaradok emlékeimből.
Hajdani padtársaim fejét bekötik, s van aki már gyermeket vár.
A diplomáját már majdnem mindenki megkapta és munkába állt.
Számomra talán a sorrend lesz más ?
Fogok-e én lázas-fáradtan a tételsor fölött hangosan tanulni, hogy torkom megfájduljon ?
Megérek-e valaha egy kapcsolatra, s talán az apaságra ?
Szeretném-e egyáltalán mindezt ?
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)